Horror Hétfő #3



Az öreg (írta: Wax-works)

Benny ismert egy öreg embert az utcájában.
A sarkon lakott és mindennap a verandáján ült délután kettőtől ötig, amikor visszament a házba és füstölni kezdett a kéménye este nyolcig. Az öreg sose tért el ettől a menetrendtől.
Kíváncsian figyelte a férfit, mert azt várta, hogy eltér a bevett szokásától, ha rosszra fordul az idő, de tévedett. Nem számított, hogy mennyire szeles, havas, esős, hideg vagy napsütéses idő volt, az öreg ember mindig kint ült a verandáján és tüzet gyújtott.
Télen is ott volt az öreg, több réteg ruhában felöltözve. Nyáron is ugyanúgy füst szállt fel a kéményből. Senki se gondolta furcsának, csak Bennyt zavarta a dolog.
Rendszeresen elgondolkozott rajta, hogy megkérdezi az öreget, de minden alkalommal, amikor elindult, csak a járdáig jutott. Ott állt és nézte az férfit, de sose ment tovább. Órákat álldogált ott, de nem tudott továbbmenni, aminek az okát nem tudta. Megpróbált kiabálni, de sose kapott választ rá.
Jobban meg akarta érteni a helyzetet, ezért egy csütörtöki napon, felállított egy kamerát az öreg telkével szemben és elindította. Rejtve volt, ezért nem számított rá, hogy bárki felfedezi, ezért úgy döntött ott hagyja és elhatározta magát, hogy munka után végre elmegy beszélni a férfival. Talán láthatja mit csinál reggelente, ha egyáltalán bármit és megnézheti, hogy zajlott a találkozója később.
Benny délután négy körül érkezett meg a munkájából, a férfi persze ott volt, mint mindig, a székében ülve. Odamegy és kérdez pár dolgot tőle, de ahogy a járdán állt, csak nézett maga elé, de nem ment tovább. Az öreg észre se vette, hogy ott van, csak bámészkodva ült ott, majd amikor eljött az ideje felállt és visszament az otthonába. Benny megnézte az óráját, és sóhajtott. Öt óra.
Felvette a kamerát és hazament. Megvacsorázott és megnézte a videófelvételt, végigböngészve, hogy történt-e valami. Semmi, amíg Benny meg nem látta magát belépni a képbe. A járdára lépett és egészen az öregig sétált és beszélgetést kezdeményezett.
Az első után újraindult és újra megtörtént. Látta saját magát, ahogy odasétált a férfihoz és beszélget vele, újra és újra és újra.
Ekkor látta meg, hogy 500 órányi felvételt vett fel arról, hogy odasétál az öreghez és szóba elegyedik vele.
Jobban belegondolva, milyen sokáig tartott ez a csütörtök?


Féltem a sötétségtől (írta: kazu8614 )

Régebben féltem a sötétségtől.
Amióta egyedül élek egy emeletes házban, azóta félek a sötétben. Utáltam azt, ahogy az elméddel játszik.
Minden apró mozdulattól, a leghalkabb koppanástól is megriadtam és próbáltam kideríteni a veszély forrását.
Azóta azt a szokást vettem fel, hogy az emeleten az összes lámpát felkapcsolom ahol alszok éjszaka, így teljes nyugalomban járkálhatok, akár cigizni, akár mosdóba.
Három óra volt és a teraszon dohányoztam, mikor megláttam, hogy a földszinten felkapcsolják a villanyt. Majd a lépcsőnél kapcsolódik fel.
Soha nem hiányoltam ennyire a sötétséget.

Megjegyzések