Könyvségek kicsiny blogja

Horror, sci-fi és fantasy történetek, novellák és könyvek rövid ismertetője és népszerűsítője.

2019. október 4., péntek

Élménybeszámoló - [Face to Face: A Valhallába - és vissza: csataleírások és valóság]

22:00 0
Sziasztok!

Múlt hét csütörtökön kicsit késve ugyan, de sikerült odaérnem a soron következő Face to Face találkozóra, mely eseménysorozat Holdárnyék (ezt az oldalt érdemes bekövetni, ha szeretnétek értesülni hasonló alkalmakról) aka A. M. Aranth aka Holló-Vaskó Péter rendezésében szokott létrejönni. A mostani alkalommal Solymár Andrással kiegészülve vezettek be a valósághű harcok világába.


No de lássuk is, hogy miről volt szó. A facebook eseményen így nézett ki a leírás:

"Aki már valaha is belefogott fantasy történet leírásába, az - jó eséllyel - előbb-utóbb belefutott abba, hogy csatáról, harcról, vívásról kellett írnia. De mégis, hogyan fogd meg? Milyen egy csata?
A "Ne csak írd, csináld!" mottót követte Solymár András és Holló-Vaskó Péter (A. M. Aranth), és (nem is egyszer) elmentek csatázni.

Mit él meg az ember karddal a kézben a pajzsfalban? Valóban olyan, mint ahogy a fantasy szerzők leírják?

A Face to Face rapid eseményén kiderül!

Az eseményre a belépés díjtalan, torok nem marad szárazon, előre a Valhallába! (És vissza!)

Ha a technika is segít, videók bemutatásával és kommentálásával is szemléltetjük, milyen is - a valóságban - egy csata.

A helyszínt köszönjük a Barcraft Corvinnak!"


Késve érkeztem, de szerencsére nem volt nehéz felvenni az előadás fonalát, egy sör kíséretében. A Barcraft Corvin emeletén az egyik képernyőn mutattak be harci játékos felvételeket, amiket kommentárral egészítettek ki. Hoztak magukkal felszerelést is, amivel a helyszínen is demonstrálták azokat a mozdulatokat, amiket általában el szoktak rontani a harci jeleneteknél.
Ilyen például, hogy szemfedős ember közelharcban nagyobb hátrányban van, mint ahogy azt szeretik megírni, hisz nincs térlátása.
Vagy annak fontossága, hogy milyen messzire ér el valakinek a fegyvere, és hogy mindig vittek magukkal valami pajzsszerűséget csatába, ha mást nem, leakasztották a disznóól ajtaját. Illetve a testpáncél hiányában, mert az egyszeri közkatonának olyan nem igazán volt, hogyan oldották meg a védelem kérdését.

Ha valaki hasonló sztorin töri a fejét, mindenképpen ajánlom neki a Könyvheti programot, amiről részletesebben ezen a linken lehet tájékozódni. A képeken kívül az egészről készült felvétel, ami a bejegyzés végén található.

Összességében egy olyan újfajta szemszögben mutatta meg a harcokat, ahol nincs meg az a fajta misztifikáció, amit egyes írók szeretnek használni hasonló fejlettségű környezetben.

Jó olvasást és vívást mindenkinek!
Morhen

2019. szeptember 10., kedd

Száz szónak is egy a vége #1

19:20 0
Sziasztok!

Múlt hét szerdán volt megtartva a legutóbbi Aranymosásos 100 szavas játék, aminek tegnap volt az eredményhirdetése




Ha tehetem, akkor én is részt szoktam venni rajta, mert érdekesnek találom a koncepciót, amivel kreatív gondolkodásra motiválják a résztvevőket.

Mit kell tudni erről?
  • Egy véletlenszerűen megadott nap reggelén kiírják, hogy arra a napra meghirdetik a játékot, melyre éjfélig lehet beküldeni az írást. Hogy ne maradjatok le a kihirdetésről, érdemes bekövetni az Aranymosás facebook oldalát itt.
  • 100 szóban kell kifejteni egy történetet. Ez azért kihívás, mert hosszú szöveget mindenki tud írni, de ilyen rövid terjedelemnél minden szónak a helyén kell lennie, hogy a megfelelő hatást érje el.
  • Adott egy téma vagy kifejezés, amit fel kell használni és ehhez egy zsánerbeli megkötés.

És hogy ne csak a levegőbe beszéljek, íme a legutóbbi feladat és a nyertes írás, ami mellett másokat is megemlítenek még, mint kiemelkedő alkotás.

Feladat: Írj egy pontosan 100 szavas, kerek történetet, amiben szerepel ez a három szó: „az évnyitón kezdődött”. A történeted zsánere legyen sci-fi vagy fantasy.


"A nyertes végül Egressy Anna története lett.

Tetszett Agatha Keyguard kis- és nagyisteneket felvonultató világa; Varga Ferencné magába szippantó tankönyvei; Agnes Epstein tanártolvaja; Dyta Kostova szimulációja; Amoniel erős hangulatú démonos története; Esztimo mesét követelő füzetei; Toportyán varázstalanná váló világa."

Az én értelmezésemben elsősorban tényleg játék a szavakkal, a gondolatokkal és ötletekkel. Az írások többségét el szoktam olvasni, ha van rá időm, akkor mindet. Érdekes látni, hogyan használják fel a rendelkezésre álló információkat és építik be a saját történetükbe.

Ezt pedig én írtam a játékra:

A digitális kijelző reggel nyolc órát mutatott, szeptember 1., a 244. nap.

Hónapok rutinjának köszönhetően percek alatt felöltözött és magához vette pisztolyát, amit kábító fokozatra állított. Az űrkadétok kollégiumának folyosóján rohanva ment a tiszti akadémiai év megnyitójára, mert az évnyitón kezdődött minden.

Tele volt az átrium beszélgető, tolakodó emberekkel, így senki se gondolt ájulásnál rosszabbra, ahogy valaki összeesett lövése miatt. Szorította az idő, gyorsan a következő katonához ment és lőtt. Még ketten jártak így és már az utolsó célpont mögött volt, amikor az épületet is megrengető plazmarobbanás bekövetkezett.

A digitális kijelző reggel nyolc órát mutatott, szeptember 1., a 245. nap.

Jó szívvel tudom ajánlani a többi mininovellát is, nem csak a kiemelt emberek írásait.

Jó olvasást!
Morhen

2019. augusztus 22., csütörtök

Podcast bemutató #2 - Spirits Podcast

20:00 0

Sziasztok!

Az előző posztomban bemutattam nektek a Potterless podcastet, amiben a Harry Potter könyveket beszéli ki Mike a vendégeivel. Nagyon érdekes beszélgetések szoktak lenni, tudom javasolni, hogy hallgassatok bele, ha még nem tettétek volna.

A vendégei többségének is vannak saját podcastjeik, így jutottam el a viszonylag rövid, de annál érdekesebb Spirits Podcast-ig.


A honlapon így összegzik a műsorvezetők a lényeget:

A Spirits egy italozgatós podcast mitológiáról, legendákról és néphagyományról. A két műsorvezető, Julia és Amanda, minden részben bekever egy italt és a világ minden tájáról, idejéből és kultúrájából származó új történetekről vagy karakterekről beszélgetnek. Ismerj meg teljesen új legendákat és élvezd a kedvenc mitológiád újrahallgatását, felrázva, nem keverve, minden héten a Spirits podcasten.


Eddig még csak a 4. részig jutottam el, de már volt benne újdonság, amiről még nem hallottam és tudom ajánlani mindenkinek, aki érdeklődik a mitológia és néphagyományok iránt.

A legelső részt itt meg is hallgathatjátok:





További jó podcast hallgatást és olvasást!
Morhen

2019. augusztus 14., szerda

Podcast bemutató #1 - Potterless

20:00 0
Sziasztok!

Be kell valljam, hogy az utóbbi időben sokkal kevesebbet olvasok, aminek egyik oka az, hogy rátaláltam egy tök érdekes angol nyelvű podcastre, amit jó szívvel ajánlok minden Harry Potter őrültnek és aminek a neve Potterless. (Talán nem meglepő, ha azt írom, hogy a címhez az ihletet a Pottermore oldal adta a készítő elmondása alapján.)


És hogy miről szól ez a podcast? A honlapján található bemutatkozószöveg így hangzik magyarul:

A Potterless Mike Schubert varázslatos utazását követi végig. Egy felnőtt férfi útját, aki először olvassa a Harry Potter sorozatot, Harry Potter rajongókat vendégül látva szórakozik a történeti hibákon, rémesen rossz jóslatokba bocsátkozik és borul ki azon, hogy a kviddics a legrosszabb sport, amit valaha feltaláltak. Utánozhatatlan humorával, éles eszével és egy egész seregnyi szellemes és jól tájékozott vendéggel Mike Schubert kalandra indul a könyveket olvasók gyerekkorába, de ezúttal a rózsaszín köd nélkül. Eddig a visszajelzések alapján a hallgatók így jellemezték a Potterlesst: "Vidám és elbűvölő", "igazán varázslatos", és "olyan, mintha egy babát néznék meg járni tanulni". Tudj meg többet ITT.

A nosztalgikus pillanatok miatt kezdtem el, mert nagyon sok szép emlék fűz a könyvekhez. Ehhez jön még pluszban, hogy nagyon vicces és érdekes, hogyan lesz a műsorvezetőből Harry Potter fan, hallani az első olvasás izgalmát és azt, hogyan próbálja kitalálni a cselekmény alakulását.

Általában 45 és 60 perc között van egy rész hossza, ami alatt egy adott könyvnek csak egy részletét tudják kibeszélni. Az elhangzott információk egy részét már ismertem, de bőven volt olyan információ, ami új dologként ért és amibe nem gondoltam bele anno. Ilyen például, hogy a kviddics miért nem lehetne igazi sport, a nyilvánvaló repülő seprűktől eltekintve, milyenek a szabályai.

Itt hagyom nektek az intro-t, ha bele szeretnétek hallgatni a podcastbe:




További jó olvasást!
Morhen

2019. augusztus 12., hétfő

KMK könyves kihívás Instán #1

13:30 0
Sziasztok!

Egy röpke *khm* 250 napos *khm* kihagyás után újra bejegyzés érkezik a blogra, és nem a moly Könyves képek zónát  vagy az oldal facebookján, a Könyves meme-k albumomat spammelem tele meme-kkel.

Ez a poszt pedig nem fog másról szólni, mint a Könyvmolyképző Kiadó kihívásáról, amit meghirdettek az Instán. Ennek örömére összeszedem az eddigi posztjaim, amiket a kihívásra készítettem Instán és tömbösítve közzéteszem itt, mert miért is ne. :D

A feladat egyszerű:
  • Mindennap kiraknak egy feladatot, hogy milyen kritériumoknak kell az adott KMK könyvnek megfelelnie amit fotózni kell.
  • Utólag be lehet pótolni a kimaradt napokat.
  • Ki lehet hagyni olyan napokat, amikre nincs könyved.
  • Lehet előre fényképezni, ha valaki látta a feladatok teljes listáját, de a képet csak aznap lehet kirakni, amelyikre szól, előre nem lehet.
  • Ezekkel a hashtag-ekkel kell ellátni a képet: #KMKkihivas és #KONYVMOLYKEPZO


Kihívás 1. napja:
 
 Kihívás 2. napja:
 Kihívás 3. napja:
 Kihívás 4. napja:

Egyelőre itt tartok a kihívásban, nagyjából 5 nappal le vagyok maradva, de azok a képek is elkészülnek a napokban és mennek ki Instára.

Addig is jó olvasást!
Morhen

2018. december 5., szerda

Élménybeszámoló - [Vörös Pöttyös Klub - Egy könyves nap csak Neked!]

14:30 0
Sziasztok!

Ma a változatosság kedvéért egy eseménybeszámolót hozok nektek a legutóbbi Vörös Pöttyös Klubról, ahol három magyar író által írt Könyvmolyképzős könyvet is bemutattak.

Felmerülhet a kérdés, hogy kerültem olyan könyvek bemutatójára, amiknek nem igazán vagyok a célközönsége? Nos a válasz nem olyan bonyolult, egyszerűen azért, mert szeretem a hangulatot, ami egy ilyen eseményt jellemez és szeretek nyitni új zsánerek, más korcsoportokat megcélzó írások felé.
Ezenkívül érdekesnek tartom találkozni az írókkal személyesen is, kicsit többet megtudni róluk és arról, hogy milyen külső körülmények vagy belső motivációk ihlették a legújabb történetüket.

Első beszélgetés: Eszes Rita - Rókatündér


Eszes Ritával a Rókatündér kapcsán Róbert Katalin beszélgetett, minek keretein belül a történet rövid összefoglalója mellett megtudhattuk, hogy Rita a Rotary Clubbal maga is járt Japánban.
Ezt azért tartom érdekesnek megemlíteni, mert így a környezet leírása és a japán kultúra bemutatása eléggé hihető forrásból származik, saját tapasztalatból. Ez az első (de nem utolsó) utazás ihlette a sztorit, bár kicsit váratott magára a megírással. Röpke 20 év telt el az első gondolat óta, ami közben kicsit változott is a kezdeti elképzelés, mire kialakult a végleges verzió.
Érdekes volt hallani a Japánban személyesen tapasztalt dolgokról, és hogy a Rókatündér megírásához az Illangók folytatásának a kéziratát hagyta félbe a szerző. Felmerült kérdésként, hogy lesz-e még Japánnal kapcsolatos könyve, amire az a válasz érkezett, hogy szeretne még írni ilyen történetet.

Második beszélgetés: Róbert Katalin - 6 hét a világ

Az első beszélgetés után most Róbert Katalint kérdezte Deszy a 6 hét a világ című könyvéről. Nem csak a történetről, hanem az írónőről is több érdekességet tudhattunk meg, ami alapján nem is olyan csoda, hogy pont ezt a témát választotta. Elhangzott, hogy a színház fontos szerepet játszik a családja és saját életében is, amit lehetett látni a beszélgetés során, olyan lelkesen mesélt erről a világról. És mivel Deszy ráadásul színházban dolgozik, ezért tökéletesen megértették egymást ezen a téren, legalábbis én így láttam. Kiderült, hogy eredetileg krimi lett volna a történet fő cselekménye, amit végül dobott, hogy egy szerelmi történet bontakozhasson ki helyette, miközben megismerhetjük a Láthatatlan Társulatot, avagy a színház háttérmunkásainak a világát, amibe nem sokszor nyerünk betekintést.


Gábor beszélt arról, hogy milyen változásokon esett át a cím, mire elnyerte jelenlegi formáját. Ezelőtt ugyanis volt egy másik, ami véglegesnek tűnt egy ideig, ám végül mégis megváltozott. Így lett a "Lányok, szellemek és egyéb pokolbéli furcsaságok"-ból "Első csók és egyéb démonok", ami megtartott valamennyit az előző cím érzéséből, de sokkal jobban illik a történethez.
A könyvből az olvasók megtudhatják, mi zajlik le egy középiskolás fiúban, mielőtt közeledni próbál egy lányhoz. A leginkább azzal a mondattal tudom jellemezni, amit az egyik szereplő mondott:
"– Nem kell magabiztosnak lenned, csak annak kell látszanod."
A könyvben a szerelmi szálon kívül szóba kerül az iskolai zaklatás, a bullying és a misztikus szálról sem szabad elfeledkezni. Plusz érdekesség, hogy a kutyát az író egy az egyben a saját kutyájáról mintázta, mint ahogy elmondta, azért, hogy így örökítse meg őt. Így bármikor ha előveszi a könyvet, fel tudja frissíteni az emlékeit vele kapcsolatban.

És még egy gondolat a poszt végére, ami eszembe jutott az esemény kapcsán.

Varga Bea írt róla, hogy létezik egyfajta zsenimítosz a magyar írókról, ami nem fedi teljesen a valóságot, így utólag mi már csak elbeszélésekből ismerhetjük meg az igazságot róluk. Milyen módon készültek a történeteik, verseik, mennyit dolgoztak velük, mennyi hullámvölgyön és hullámhegyen mentek keresztül, míg megszülettek a kész művek.
Ugyanezeket az információkat a kortárs íróktól viszont közvetlenül hallhatjuk, olvashatjuk a bejegyzéseiket különböző közösségi média felületeken. Ez a lehetőség sokkal közelebb hozhatja hozzánk az iskolában még oly messzinek tűnő irodalmi életet.
Ezért is szeretek ilyen eseményekre járni, mert élőben láthatom, hogyan beszélnek az adott könyvről, annak megírásának körülményeiről, közelről látszik rajtuk, mennyire szeretik azt, amit csinálnak és a szünetekben remekül el lehet velük beszélgetni. Nagyon izgalmas ez a légkör számomra, ahol olyan emberekkel lehet találkozni, akik mertek nagyot álmodni és azt leírva, sok munka után létrehoztak valamit, amivel mások álmaihoz járulhatnak hozzá.

Találkozzunk a legközelebbi könyvbemutatón!
Morhen

2018. november 16., péntek

Novellázgatás - Veres Attila: Éjféli iskolák - 5. rész

10:30 0
Sziasztok!

Veres Attila: Éjféli Iskolák antológiájának harmadik részéről, a Nulla óra nulla percről írok meg pár gondolatot.



A Tükörkék bárónő

Egy klasszikus őrült tudós történet, amiben feltalál valamit, amivel valamilyen hasznot akar magának szerezni, jelen esetben ez nem más, mint találmányának az eladásából származó nyereség.
Mégis akkor mi teszi mássá a történetet? Nos a válasz egyszerű, a kivitelezése.
Végig olyan érzésem volt olvasás közben, mintha a tudós és a főszereplő apja közti beszélgetés simán lejátszódhatott volna Frankeinstein és egy kíváncsi falusi, vagy Drakula és Harker közt, mikor épp azt ecseteli, hogy mit szeretne elérni a találkozótól. Éreztem valami felsőbbrendű nyugalmat a tudósban, de lehet csak én képzeltem oda.
A fő kérdés, amire a választ kereste, hogy mi rejlik a halálon túl és erre a választ egy általa készített géppel tervezte elérni.
No de milyen gép ez? Mi működteti, milyen energiákból táplálkozik és egyáltalán létezik-e működő példány?
Szép jellemrajzokkal, ahol a fő- és mellékszereplőkből is többet ismerhetünk meg és végig megtartotta számomra azt a furcsa, szinte földöntúli tudományos hangulatát.

Közvetítőanyag

Néha ott találunk értéket, ahol abszolút nem számítanánk rá, és ezt ez a novella jól mutatja. Főszereplőnk egy roncstelepen dolgozott, de minden összejött neki és az élete romokban hever. Ám vendégei érkeznek, akik keresnek egy rejtélyes tárgyat, ami nagy értékkel bír számukra és valahol a roncstelepen kell lennie. Főhősünk felkerekedik, hogy előkaparja a tárgyat, de olyan dolog történik vele, amire soha nem gondolt volna.
A lepusztult telepen az élet által meggyötört ember, aki valami különleges tárgynak aminek értékét és értelmét nem lehet felfogni emberi ésszel.
Számomra érdekes kérdést boncolgat a novella, hogy vajon mi jelképezi a művészeteket a legjobban.

A mai napra egyelőre ennyi, folytatás jövőhét pénteken, amikor is a kötet utolsó három novelláját mutatom be és írok pár gondolatot róluk.

Addig is jó olvasást.
Morhen